A pénzért vett szexualitás - Bugár György

ABSZTRAKT

A munka célja, hogy egyszerűen bevezesse az olvasót a prostitúció jelenségébe. Kezdetben egy rövid kis áttekintésben elolvasható a szexualitás evolúciója, majd pedig utána bemutatásra kerül maga prostitúció evolúciója, annak kialakulása és fennmaradása. Ezután a munka kitér a holland és svéd modellre, melyben a legális prostitúció e két fajtáját írja le. Előtte azonban leírásra kerül a prostituáltak felosztása és osztályozása. Remélhetőleg e munka segít jobban megérteni s ezzel együtt csökkenteni az előítéletességet a prostituáltakkal szemben.

Az emberi szexualitás evolúciója

            Az ember tehet, amit akar, de nem akarhat úgy, ahogy neki tetszik.

Arthur Schopenhauer

            A világon sokféle ember van, sok mindenről gondolkodnak vagy beszélnek, de mindig előkerül egy bizonyos téma. A szex. Vajon mi az oka ennek? Kultúránk része, hogy mindaz ami az ágyban történik magánügy, nem tartozik a világra. Ám mégis azt tapasztaljuk, hogy rengetegen beszélnek róla, sőt egyesek még hencegnek is vele. A szeretkezés intim dolog, szent fétistárgyként van kezelve, csak azokra tartozik akik csinálják, mégis az embereket annyira érdekli, hogy külön iparág épült ki arra, hogy élvezetünket leljük mások intim kapcsolatának megnézésében. Miért olyan nagy feladat egy tartós házasság fenntartása? Hogyhogy nem volt képes megszabadítani a tilalmas vágyaiktól még a papokat, prédikátorokat, politikusokat és más erkölcsösnek tűnő embereket eme eredendő bűntől a tudásuk és hitvallásuk? Miért véreznek el oly sokan a monogámia oltárán? Miért van ez?

            A válasz egyszerű, érdeklődünk a szex iránt. Miért érdeklődünk iránta? Hogy tovább adjuk génjeinket. Miért adjuk tovább génjeinket? Hogy fenntartsuk a fajt és ne haljunk ki. Ha kihalunk, akkor egy evolúciós zsákutca vagyunk. Tehát ismét eljutottunk a törzsfejlődéshez és a természetes szelekcióhoz. Ahogy már sok evolúcióval foglalkozó ember: Charles Darwin, Desmond Morris, Csányi Vilmos, stb. foglalkozott a témával, mind ugyan oda lyukadtak ki: minden tettünk a szexben az udvarlástól az orgazmusig, mind-mind arra szolgál, hogy sikeresen hozzunk létre utódokat. Az, hogy mi milyen tisztséget töltünk be a társadalmon belül, vagy, hogy mi hogyan gondolkodunk erről az evolúciót hidegen hagyja. Számára csak egyvalami fontos, nemz utódokat, vagy ha nem tudsz, akkor segíts azok felnevelésében. Így vagy úgy,de a faj fenntartására kell törekedned.    

            Ez az a elv ami oly sokszor szül konfliktust a nők és a férfiak között. Mert ahhoz, hogy megérthessük az emberi szexualitást (főként heteroszexuális nézetből), muszáj beszélnünk arról, hogy a nők és a férfiak miért annyira eltérőek. Karinthy Frigyes volt az aki egyszerűen megmagyarázta a dolgot"Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt - a nő férfit." Egyszerű, helytálló megfogalmazás arról, hogy mi a különbség a két nem között. Azonban a hivatalos modell jóval sötétebb képet fest fajunkról ami nem is olyan erkölcsös, mint ahogy képzeljük.

Micsoda nő!

            Mi a jutalma minden hím udvarlónak, a sok tollászkodásért, magamutogatásért és parádézgatásért? Nem csak szexet, hanem kizárólagos hozzáférést kap egy konkrét nőstényhez. Az evolúciós pszichológia szerint az emberi család erre, a nyögvenyelős egyezségre épül (Ryan és Jethá, 2005). A férfiak anyagi javakat biztosítanak a nőknek, hogy azok az ő utódait hozzák majd világra. Ezt nevezi Helen Fisher nemi szerződésnek.

            Ha egy nő teherbe esik egy olyan férfitól akinek nem áll szándékában segíteni neki az áldott állapot alatt, s utána felnevelni a gyermeket, akkor a nő csak veszélyezteti és eltékozolja értékes petéit és idejét, hisz így jóval csökken az utód túlélési esélye. Az elmélet szerint amelyre fentebb hivatkoztam, apai segítség nélkül nagy az esély rá, hogy a gyermek meghal, mielőtt ivaréretté válik. Viszont ha a férfi minden idejét és energiáját olyan nőre pazarolja el, aki a háta mögött más férfiakkal kufircol. fennáll a veszélye, hogy más férfiak utódait neveli fel és ezzel elveszti azt a lehetőséget, hogy a saját génjeit adja át a jövőbe.

            A legelső bekezdésből már sejteni lehet, hogy a heteroszexuális nemi érintkezés hivatalos modellje a prostitúcióra fog kilyukadni, bárhogy szépítsük is a dolgot. Egy nő szexuális szolgáltatásokat nyújt anyagi javakért cserébe, melyek biztosítják az ő és utódai túlélését. A Micsoda nő!című kultikus film is jól példázza ugyanezt. Richard Gere üzletel a vagyonához való hozzáféréssel cserébe pedig megkapja Julia Roberts testi szolgáltatásait. Mert ebben a filmben a főszereplő hölgy egy bájos mosolyon, csinos és kívánatos testen meg egy ígéreten, hogy mostantól csak egy férfinak teszi szét a lábát, nem nagyon tud kínálni. Eme film szenzációssága abban áll, hogy nyíltan kimondja azt, amit már sok tanulmányban kimondtak. Eme elmélet szerint a nők oda fejlődtek, hogy érzéki örömöket cserélnek el anyagi javakért.

            Azonban ne fussunk ennyire messzire. A dolog nem ilyen egyszerű, ugyanis eme gondolkodásmódnak megvan a maga logikája. Egy tanulmány arra világít rá, hogy a nők jobban figyelnek a minőségre, mint a mennyiségre. A kísérletben egy vonzó egyetemista odasétált más nembeli hallgatókhoz és megkérdezte őket, hogy szeretnének-e vele lefeküdni? A férfiak 75%-a igent mondott, aki nem az egyéb elfoglaltságra hivatkozva azt kérte, hogy halasszák el a közeljövőben valamikorra. A megkérdezett nők egyike se válaszolt igennel.(Clark és Hatfield,1989). A kísérlet rávilágít az elmélet helytállására, miszerint a nők anyagi juttatásokat kérnek a szexért cserébe, hisz ha ingyen adnák, nem térülne meg az értékes petesejtjük. A nők szaporodási forrásai végesek, nem lehetett őket csak úgy pazarolni az ősi időkben (Buss, 2000).

            Jóllehet női félről jelentős az anyagi beruházás, de nem feledkezhetünk meg a férfiak szülői beruházásáról sem.

Vegyes stratégiák

            A vegyes stratégia elmélete roppant egyszerű: a nők maximalizálják a partnerek minőségét és a férfiak maximalizálják a párzási lehetőségek mennyiségét.

            A hagyományos elmélet szerint a nő hozzámegy egy kedves, megbízható, gazdag férfihoz, aki megfelelő lenne az apai szerepre, de eközben főleg peteérés ideje alatt, próbálja begyűjteni a legmegfelelőbb géneket, más férfiaktól. Ha azt gondolnánk, hogy ez erkölcstelen és gyomorforgató, hogy így írjuk le a nőket, azok számára tudnék nem egy példát mondani erre. Hisz jómagam is ismerek olyan családot, ahol a megszületett csecsemő az apa egyik barátjának kiköpött mása. Erre szolgál válaszreakcióul a férfiak féltékenysége. Buss kutatása (2000) alapján a férfiak legnagyobb félelme a partner hűtlensége.

            De nem kell a férfiakat sem félteni. A hímek vegyes stratégiája az, hogy maguk mellett tudjanak egy nőstényt, hosszútávon magukhoz láncolják, s tudják kontrolálni a nemi viselkedését. Eközben pedig alacsony beruházással folytatja génjeinek továbbadását, rövidtávú kapcsolatokban. Ugyan igaz, hogy az utódok túlélési esélyei csökkennek az apa biztonsága nélkül, de a sok utódból egy-kettő mégis túlélő lesz és tovább adja a hím genetikai állományát. S szintén, ahogy a férfiaknak van válaszreakciójuk a nők is féltékenységgel válaszolnak. Buss ugyanazon kutatásában leírja, hogy a nők sokkal agresszívabbak a férfi volt partnerével, mint egy idegennel szemben. Hisz számukra az a legfontosabb, hogy megtartsák anyagi biztonságukat, így inkább bevállalnak és szemet hunynak a férfi egyéjszakás kalandja felett, mint azt, hogy visszatérjen az egyik régi szeretőjéhez, aki iránt érzelmeket is táplál. De erről majd bővebben később.

            Így hát világos, hogy a férfiak rövidtávú stratégiát alkalmaznak, hisz kevés beruházással sok utódot nemzenek, biztosítva a génjük fennmaradását. Míg nők hosszú távú stratégiája az, elkötelezettséget csikarjon ki a férfiból, aki forrásokkal, státusszal rendelkezik, s közben pedig alkalmanként félrelép (vagy nem zárja ki annak lehetőségét), hogy értékes géneket szerezzen más hímektől.

            Nos, nem valami szép, de sajnos igaz. Természetüknél fogva a hímek és nőstények hazugok, szélhámosok és cédák. A heteroszexuális párkapcsolatban élők úgy fejlődtek, hogy hazug módon átverjék azt, akit állítólag a legőszintébben szeretnek, csakis azért mert kölcsönösen azonos célú genetikai stratégiákat kergetnek.

A prostitúció és ami mögötte áll

                A férfiak sosem a sírig tartó szerelemről fantáziálnak, ennél sokkal, de sokkal realistábbak és egyszerűbbek: arra gondolnak, hogy milyen szolgáltatást kaphatnak abban a pillanatban egy adott nőtől.

Szalai Vivien

            Prostitúció az áruba bocsátott szexualitás. De mit jelent a prostitúció? Ki a prostituált?  A prostituált definíciója a Magyar értelmező kéziszótár meghatározása alapján nem más, mint "Olyan <nő>, aki testét pénzkereset végett rendszeresen áruba bocsátja, férfiakkal anyagi ellenszolgáltatásért foglalkozásszerűen közösül." (Juhász, 1972). Itt azonban máris problémába ütközünk. Ha a prostitúció érzelmektől mentes, pénzért, anyagi javakért vagy szociális előnyökért cserébe, üzleti alapon nyújtott szexuális szolgáltatást jelenti, akkor mi a prostitúció legfőbb kritériuma? Ugyanis egyes agrárkultúrákban, vagy a történelem során (kenyai kipszigiszeknél) az úgynevezett mennyasszony vétel elég gyakori volt és ma is az. A nagyobb jövedelemmel bíró férfiak megvásárolják a fiatal termékeny lányokat, akik nem valószínű, hogy önszántukból ezzel a férfival akarnák elkötelezni magukat. Ez azonban nem egyenlő a prostitúcióval. Ahogy a nimfomániás nő aki csak alkalmi szexuális kalandot keres sem prostituált. Mint ahogy az sem számít kéjnőnek, ha valaki szexuális partnere támogatásával jut magasabb pozícióba. Valószínű, hogy több tényező határozza meg a definíciót. Mondhatjuk, hogy a pontos fogalom nem más, mint: érzelmi elköteleződés nélküli, közvetlen anyagi ellenszolgáltatás fejében, számtalan partner részére nyújtott szexuális elérhetőség a prostitúció.            

            A prostitúció kutatásakor akarva akaratlanul beleütközünk a legális és morális paradigmába (Weitzer, 2000). Az első, ami az emberek eszébe jut-e szó a szexen kívül az a kriminalitás és a szervezett bűnözés. Ebben a megítélésben a társadalom szemével szemlélik a kurtizánok életét. Itt egyes esetekben áldozatként vagy a vallás által bűnös lélekként tekintenek kéjhölgyekre/urakra. De leginkább hölgyekre gondolnak e szó hallatán az emberek.
            A többi megközelítés a hatalomgyakorlás nézőpontjából történik. Az első ilyen az úgynevezett lasissez faire mely azokban a nagyvárosokban alakul ki ahol szexturizmus van (San Francisco, Los Angeles). Ezekben a térségekben ahol magas a bűnelkövetés a rendőrség nem is próbálja visszaszorítani a cédák üzletét, hisz sok esetben nekik is bevételt jelent, ha máshogy nem is a korrupció által. A kontroll - modell (Reynolds, 1986) már nyomatékosan betartatja a szabályokat, rendszerint azért mert a környék lakossága ahol a prostitúció megtalálható igényt nyújt be annak megszüntetésére. Ilyenkor a hatóságok olyan területre szorítják vissza a prostitúciót ahol az kevésbé lesz szem előtt. A szabályozás - modell azokra a városokra jellemző ahol a prostitúció legális. A szolgáltatás működhet, de nem lehet szállítani a hölgyeket, csakis bordélyházakban vagy eszkortszolgáltatásként esetleg call - girl -hálózatban működhet (Meskó, 2014). Ilyenkor a rendőrség ellenőrizheti az intézményeket, kötelezheti a munkásokat és futtatóikat az orvosi szűrésekre. Vagy azt is figyelik, hogy foglalkoztatnak-e nem beregisztrált prostituáltat. Ennek a módszernek az előnye az államkasszába befolyó adó. A negyedik módszer a zóna - modell (Meskó, 2014). Ez egyesítheti az előző hármat. A vigalmi zónák kialakításával elérhető a felnőtt polgárok számára a szolgáltatás. Erre jó példa a hollandiai Amszterdam vörös lámpás negyede, az Egyesült Államokban New Orleans francia negyede vagy Los Angelesben a Sunset Strip negyed. Azonban ezekben a zónákban a prostituáltak kevésbé válnak védetté és gyakran válnak kuncsaftjaik és futtatóik áldozatává. Mivel ezek a helyek távol esnek a lakott környezettől és inkább az iparnegyedek környékén jönnek létre így az itt dolgozókat a kriminalitás stigmája éri és így sérülhetnek alapvető emberi jogaik.
            A prostitúció pszichológiájával kevés téma foglalkozik, pedig érdemes volna kutatni hiszen elég szegényes az ismeretünk ezzel a nyitott de mégis titokzatos világban élő emberek személyiségéről. Azonban azt tudjuk, hogy vannak bizonyos jellegzetességek a prostituáltak között. Potter és munkatársai 2004-ben Coloradóban végzett kutatásukban 2000 prostituált halálozási okát vizsgálták. Azt találták, hogy a leggyakoribb halálozási okok a gyilkosság, az öngyilkosság, a drog és alkohol fogyasztás valamint az AIDS. A kutatás következő lépésében arra voltak kíváncsiak, hogy miként függ össze a halál oka a prostituáltak személyiségével. Eredményeik alapján a halálokai nagyon hasonlóak az antiszociális és borderline személyiségzavarral jellemezhető személyek körülményeihez. Más kutatásokban (Van Brunshot és Branningan, 2002) arra jöttek rá, hogy a prostituáltak között általános jelenség a borderline személyiségvonás aminek hátterében érzelmileg és fizikailag bántalmazó család, rendszeres gyermekkori stressz és kiszámíthatatlan szülői viselkedés áll.    

1. ábra A tipikus elképzelt kép a prostituáltakról: utca, tűsarkú, cigi és a kuncsaftra várás

            Más kutatások a prostituáltakkal közösülő férfiak személyiségét célozta meg. Ebből kiderül, hogy ezekre a férfiakra jellemző az alacsony teljesítőképesség, a felületesség, az exhibicionizmus, élvezetkeresés és énvédekezés (O'Connell 1998).      
            A harmadik kutatás a futtató vagy strici személyiségvonásaira volt kíváncsi (Spidel és mtsai, 2007). Itt az derült ki, hogy ezekre a személyekre az alacsony empátia, a belátás képességének hiánya jellemző. Továbbá manipulatívak és hasonló személyiséggel rendelkeznek, mint a pszichopátiás zavarral diagnosztizált egyének.  
            Ezeknek a vizsgálatoknak azonban az a hiánya, hogy nem adnak választ arra, hogy miért alakult ki a prostitúció? Erre a kérdésre próbál választ adni az evolúciós pszichológia.
            Az első evolúciós elképzelések szerint (Symons, 1987) a prostitúció jelensége egyszerűen a szexualitás, a szülői ráfordítás és a párválasztás stratégiák nemenként eltérő módjával magyarázták. Sokáig tartotta magát, azaz elképzelés, hogy ezt a jelenséget a férfiak szexuális változatosság iránti igénye hozta létre. A megkérdezett férfiak arra vágynak, hogy több partnerük legyen és sok esetben csak szex alapú legyen a dolog. A megkérdezett nők pedig ennek pont az ellenkezőjét akarták, egy partner és érzelmekkel teli viszonyt. Logikusan ebből következik, hogy ezért van prostitúció, de ez nem fedte le a teljes valóságot,így más alternatívák után kellett nézni.      
            Egy másik magyarázat szerint a válasz a nők párválasztási szokásaiban van és a női promiszkuitásban keresendő. Egyes kutatásokban (Bereczkei, 2003, Mealey, 2000) arról számolnak be, hogy a nők kis csoportja erősebb szexuális érdeklődésről és több partnerrel való tapasztalatról számol be, mint a többség. Az állatvilágban is találhatunk erre példát, hogy a nőstények szexuális szolgáltatást nyújtanak a hímeknek különböző erőforrásokért vagy támogatásért cserébe például a csuklyásmajmok (Cebus capucinus) vagy az adélie - pingvin (Pygoscelis adeliae) (Bolcsó, 2015). A szürke légykapó (Muscicapa striata) esetében, ha a hímeket eltávolítjuk a fészekből az így "özvegyen" maradt tojók más fészkek hímjeit csábítsák el, hogy azok segítsenek nekik az utódgondozásban. Ugyanez igaz az emberi társadalmakban is. A nők anyagi vagy szociális támogatást kapnak szexuális tevékenységeikért. Ugyanakkor számos faj esetében a nőstények promiszkuitás a hímek összezavarására is szolgál, ezzel előzve meg, hogy a hím megtámadja a kölyköket hisz abban a hitben él, hogy azok az ő kölykei. Ha pedig ebben a hitben nem csak egy hím él, akkor azok nem fogják megtámadni a kölyköt, sőt védelmezni, támogatni fogják azt (Michl, 2005).      
            A több hímmel való párzásnak más előnye is van, amelyben fontos szerepe van a rövidtávú és házasságon kívüli kapcsolatokban. Ez pedig a magas rátermettséggel rendelkező hímek által nyújtotta genetikai nyereség. A nőstények bizonyos körülmények között a nem hímek által birtokolt erőforrásokra vágynak, hanem a párjuk értékes génjeinek megszerzésére. Ezért a nőstények egy átkapcsolásos módszert használnak. Igyekeznek lekötni a hosszú távú partnereiket akik miatt ezzel anyagi előnyhöz juttatják kicsinyeiket és önmagukat, miközben fenntartják a lehetőséget egy alkalmi kapcsolatra ahol értékes géneket szerezhetnek be utódaik számára akiket az erőforrásokat birtokló partner fog felnevelni. Ezt az állítást pedig a legújabb kutatások is alátámasztják (Bereczkei, 2003). Ebben az értelemben a prostitúciót, jobban megfogalmazva a prostituáltstratégiát követő nő viselkedését egy szélsőséges rövidtávú kapcsolati taktikának foghatjuk fel.        
            Egy másik kutatás (Meskó, Láng és Bernáth, 2012) azt vizsgálta, hogy a prostitúció intézménye nem csak a férfi és a kéjnő számára volt előnyös. A kutatásban részt vett nőket választás elé állították. Az egyik lehetőség az érzelmi kapocs elvesztése, vagyis a férfi visszatér régi szerelméhez/szeretőjéhez vagy kapcsolatot tart fent más nőkkel csupán örömszerzés céljából, ahol azonban a nemi betegség kockázata nagyon magas. A válaszok ugyan eltérőek voltak, de a nagy többség inkább vállalta a kockázatot egy betegséggel szemben, minthogy a partnerük más nő iránt is tápláljon érzéseket és ezzel az adott nő elveszítené erőforrásait amelyekkel a férfi látta el. Ez az alátámasztás is bizonyítja, az előző fejezetben tárgyaltakat s ad részletes magyarázatot nem csak a prostitúció fennmaradására, de egyben a női féltékenység kialakulására is.  
            Ezzel meg is lett magyarázva az, hogy a prostitúció miért is maradhatott fent az évezredek során, a későbbiekben mikor a társadalom megváltozott és a patriarchális rendszer lett uralkodó ahol a férfiaké lett a vezető szerep, akkor vált a női test tárggyá és eszközzé a férfi dominancia alárendeltjévé. Azonban ahol a mai napig vadászó - gyűjtögető életmódot folytatnak, ez a viselkedési forma miszerint a nő alacsonyabb rangú a férfinál, nem alakult ki.

A prostitúció napjainkban

            Maga a prostitúciót, mint foglalkozást nem lehet egyetlen dologként leírni. Több ágra oszlik és az szerint is kell megítélni. A prostitúció főbb típusait Paul J. Goldstein alakította ki, aszerint, hogy foglalkozási elkötelezettség vagy foglalkozási környezet szerint csoportosítjuk őket. Az elkötelezettség vagy alkalmi prostitúció azt takarja, miszerint egy nő vagy férfi milyen gyakran vesz részt olyan szexuális kalandokban amiért pénzt fogad el. Az ilyen nem hivatásszerű prostituáltaknak ez csupán a mellékállásuk.

            A foglalkozási környezet azt írja le, hogy a prostituált milyen típusú munkakörnyezetben és milyen kapcsolattípus alapján dolgozik.

            A szexmunkások ranglétrája piramisszerűen épül fel. Legalul helyezkednek el azok a mindenki által ismert egyének akiket utcalányoknak nevezünk. Ők azok aki egy stricinek dolgozva, az utcán szedik fel kuncsaftjaikat. Ők azok akik leginkább ki vannak téve a kriminális helyzeteknek, bántalmazzák őket, akaratuk ellenére kényszerítik őket a tevékenységre, továbbá a fertőző, nemi betegségeknek is ők vannak a legjobban kitéve. Ők nem válogathatnak a partnerek között a többiekkel ellentétben. A második úgynevezett masszázsszalonos prostituáltak olyan intézményekben kínálkoznak fel, amelyek a nevéből eredően masszázs szolgáltatást nyújtanak. De feltűnhetnek wellness és üdülőközpontokban is, bárhol ahol kikapcsol´doni lehet. A szállodás lány ennek egy mondhatni alfaja. Ők kifejezetten exkluzív bárok vagy szállodák alkalmazottjai vagy megtűrt vendégei, mivel jelenlétükkel és munkájukkal több potenciális fogyasztót vonzanak be a klubba, bárba, hotelba. A háziprostituált azon szexmunkásokat takarja akik már otthonukban vagy más lakásában tevékenykednek. Viszont ide sorolhatjuk még a bordélyházban dolgozókat is. A call-girl a telefonon vagy az interneten elérhető és ott szolgáltatást nyújtókat takarja. Régebben telefonon keresztül szórakoztatták a partnert vagy kérésre házhoz mentek. Ma már ez kezd eltűnni, helyét az interneten videó chat-en keresztül történik a szolgáltatás. Itt a munkások egy kamera előtt bizonyos összegekért cserébe mindenki szeme láttára vagy privát ablakban teljesítik a szolgáltatásokat. Lehet velük beszélgetni is. Ez a vizuális tartalmának köszönheti sikerét, hisz így a kuncsaft nem csak hallja hanem láthatja is a partnerét. Az egyik legnagyobb ilyen oldal ma a Chaturbate. Az kitartottak olyan személyek akik magas életvitelük elérése/fenntartása miatt kényszerülnek erre. Ezt egy vagy több kuncsaft teremti meg számukra. Gyakran ezek a személyek felsőoktatási intézmények hallgatói. Az escort vagy másik nevén kísérők olyan művelt prostituáltak akik a régi hetérákra vagy gésákra hajaznak. Több nyelven beszélnek, kulturáltan viselkednek, ismerik az etikettet és bájos kinézetük miatt jó velük mutatkozni magas körökben. Egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, azonban ez megbeszélés kérdése. Ők azok akik a legjobban megválogatják partnereiket. Főleg üzletemberek, politikusok veszik igénybe szolgáltatásaikat.

            A prostitúció a közhiedelemmel ellentétben nem csak nőkre terjed ki. A férfi prostitúció alatt meg kell különböztetni azonos vagy ellenkező neműekkel folytatott viszonyt. A homoszexuális prostituáltakat a társadalom a homofóbia miatt még jobban megveti. A hímringyó az utcalány férfi verziója. A belami inkább már az igényesebb kategória ők az escort és a call-girl kategóriával azonosíthatók. A gigolo vagy selyemfiú olyan személyeket takar akik ellenkező nemű partnerrel létesítenek szexuális viszonyt. A gazdag nők között tevékenykednek és használják ki őket anyagilag. Valamikor kitartottak valamikor pedig a partner személyesen keresi fel őket. A chippendale fiúk műsor keretében árulják testüket, egyes esetekben más szolgáltatásokat is vállalnak a zenés produkción kívül.

            A férfi prostitúció sokszor egybefonódik a gyermekprostitúcióval ugyanis sok fiú fitalanon 14-16 -ves korban kezdi meg pályafutását.

            Léteznek transznemű szolgáltatások is. A transzexuális prostituáltak nem egyenlők a transzvesztitákkal. A transzexuálisok biológiailag mások, míg transzvesztita lehet bárkiből, aki a másik nem ruháját felveszi bármilyen legyen az humoros, komoly, pénzszerzési céllal. Fő kuncsaftjaik biszexuális és heteroszexuális férfiak.

            A gyermekprostitúció sajnos sok helyen jelenlévő tevékenység, azonban büntetendő. Olyan gyerekekkel történik meg akik elszöknek otthonról, elcsavarognak, eladták vagy elrabolták őket. De olyanok is kerülhetnek ebbe a helyzetbe akik valamilyen oknál fogva szegényebb háttérrel rendelkeznek vagy lelkileg sérültek.

A holland és a svéd modell

         Nem minden országban illegális a prostitúció. Két válfaja létezik ami azon két országról kapta a nevét amelyben kifejlesztették.

            A holland modellt követő országokban a prostitúció legális, így se a prostituáltakat, sem a klienseket nem büntetik meg. Ez a modell arra az elképzelésre épül, hogy a prostitúció, mint olyan nem erőszakos vagy immorális tevékenység, a probléma vele az, ha más illegális tevékenységekkel társul (pl. feketemunka, nemi erőszak, emberkereskedelem). Ebben a modellben ideális esetben a prostituált nők bejegyzett vállalkozók lennének, akiknek jövedelme adóköteles és részei a társadalombiztosítási rendszernek, mint bármely más munkavállaló. A stricik menedzserré alakulnak át, de ha elszedik a prostituált nők jövedelmét, kényszerítik őket, vagy fiatalkorúakat foglalkoztatnak, akkor emberkereskedővé minősülnek, és büntetés vár rájuk.

            A svéd modell célja, hogy megszüntesse a prostituált nőkre való igényt, így hosszútávon felszámolja a prostitúciót. Ezért tiltja az állampolgárok számára a szex „megvásárlását”, de nem tiltja a prostituált nők és gyermekek tevékenységét. Emögött a közpolitikai modell mögött az a felfogás áll, mely szerint a prostitúció a nők és gyermekek elleni erőszaknak egyik formája, amennyiben a szexuális aktus nem konszenzuális. Nem közös megegyezésen alapuló, hiszen a kliens a prostituált nőt megvásárolja, így a prostituált nő a fizetés ellenében és nem szabad akaratából vesz részt az aktusban. Azokban az országokban, ahol a svéd modellt alkalmazzák a prostituált nőket nem büntetik jogilag, illetve igyekeznek az erre nyitott prostituált nők számára szociális segítséget biztosítani, hogy elhagyhassák a prostitúciót. A kliensek pénzbüntetésre vagy börtönbüntetésre számíthatnak, a legsúlyosabban pedig a kerítőket, emberkereskedőket és bordélyház-üzemeltetőket büntetik. Ezen modell hatására a prostituáltak száma a felére csökkent és a klienseké is a következő években.

2. ábra Prostitúció az európai országokban

Bugár György

Felhasznált irodalom

1.      Baley, N. W; Zuk, M. (2009): Same-sex sexual behavior and evolution. Trends in Evol. and Ecol. 24: 439–446

2.      Bell, J. T.; Spector, T. D. (2011): A twin approach to unraveling epigenetics. Trends in Genetics, 27(3), 116–125.

3.      Bereczkei, T. 2003 Evolúciós pszichológia, Budapest Osiris Kiadó.

4.      Bereczkei T. 2008, Evolúciós pszichológia, Osiris kiadó kft., 542 s, ISBN: 9789632760063

5.      Bereczkei T. - Birkás B. - Gyuris P. - Jánosi A. - Kelemen O. - Kéri Sz. - Láng A. - Meskó N.t - Pléh Cs. - Tisljár R. - Túry F. Az evolúció árnyoldala - A lelki betegségek és az alternatív szexualitás darwini elemzése, Akadémiai Kiadó Zrt., 2014, 265 s, ISBN: 9789630595759

6.      Bereczkei Tamás, Czibor Andrea, 2014, Altruisták és free-riderek a csoportban: Szélsőséges stratégiák hatása a csoporton belüli együttműködésre társas dilemmahelyzetekben In: Dávid Imre (szerk.) Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület konferenciája . Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország , 2013.10.11 Budapest: Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Paper Altruisták.

7.      Borai Ákos: A prostitúció (jogász szemmel). Print 2000 Nyomda Kft. ISBN 9632106563

8.      Buss, D. M. 2000: The Evolution of Desire: Strategies of Human Mating. New York, 1994, Basic Books.

9.      Buss, D. M. 2001 Evolúciós pszichológia: Új paradigma a pszichológia tudománya számára. In Pléh Cs., Csányi V., Bereczkei T. (szerk.) Lélek és evolúció. Az evolúció szemlélet és pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó, 375-425

10.  Buss, D.M. (2003) Sexual startegies: A journey into controversy, Psichological Inquiry, 14, 217-224.

11.  Jetha C. - Ryan C.: (2017) Hajnali szex - A modern szexualitás ősi gyökerei, Európa Könyvkiadó Kft. ISBN: 9789634052555

12.  Campbell, A, 1999 Staying alive: Evolution, culture, and women´s intrasexual aggression. Behavioral and Brian Sciensec, 22(2), 203-214.

13.  Cserháti M. A természetes szelekció gondolata a 18. századtól napjainkig, http://hps.elte.hu/tdk/dogak/cserhati_doga.pdf, 2018. 08. 27.

14.  Forrai Judit: A prostitúció mint megszaladási jelenség in Csányi Vilmos - Miklósi Ádám (szerk.): Fékevesztett evolúció. Typotex Kiadó, 2010 ISBN 9789632792873

15.   

16.  Hegyeshalmi R. A majmok ismerik a pénz és a prostitúció fogalmát. https://index.hu/tudomany/til/2018/07/06/a_majmok_ismerik_a_penz_es_a_prostitucio_fogalmat/ 2018. 08. 28.

17.  Lorenz K., Salamon király gyűrűje; ford. Sárközy Elga, utószó W. H. Thorpe, ford. Korányi Tamás, ill. a szerző; Gondolat, Bp., 1970, Elérhetőség: file:///C:/Users/Juraj%20Bug%C3%A1r/Downloads/konrad-lorenz-salamon-kiraly-gyuruje-e7a63.pdfLetöltve: 2019. 05. 02.

18.  Konrad L., Összehasonlító magatartás-kutatás. Az etológia alapjai; ford. Garzó Tamás, Gervai Judit; Gondolat, Bp., 1985 ISBN 963-281-475-4

19.  Kovalovszky M.·Juhász J.·Szőke I. O. Nagy G.: (1972) Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai, Budapest, ISBN: 9630507315

20.  Meskó, N., Láng, A., Bernáth L. 2012 Hogyan hat a prostitúció a párkapcsolatok stabilitására? Egy evolúciós modell empirikus tesztelése. Psychiatria Hungarica, 27(1), 48-61.

21.  Miklóssy János: A budapesti prostitúció története. Budapest, 1989. Népszava. ISBN 9633229006

22.  Reynolds, H. 1986 The economics of prostitution. Springfield: CC Thomas.

23.  Ryan, C. - Jethá, C.: (2005) Universal human traits: The holy grail of evolutionary psychology. Behavioral and Brain Sciences 28

24.  Sausic A.: (2018) Kalandozás a szexualitásban, Noran Libro kft. ISBN: 9786155761713

25.  Van Brunschot, E. G., E. G., Branningan, A. 2002 Childhood maltreatment and subsequent conduct disorders. The case of female street prostitution. International Journal of Law and Psychiatry, 25, 219-234

26.  Weitzer, R 2000 Dificiencies in the sociology of sex work. Sociology of Crime, Law and Deviance, 2, 259-279.

27.  Young, L. C.; VanderWerf, E. A. (2013): Adaptive value of same-sex pairing in Laysan albatross. Proc. Roy. Soc. B. 281: 20132473