Egy japán eredetű szubkultúra - a mangák világa - Bugár György

ABSZTRAKT

            Jelen dolgozat a mangák témakörének vizsgálatát és elemzését tűzte ki célul. Célja, hogy röviden bemutassa a mangák történelmét és azon belül a történelmi mangákat. 

Bevezetés

A manga a japán képregények általános megnevezése.  Az 1940 - 50 -es években született meg ez a műfaj de története több évszázados múltra tekint vissza. Japán tradíció volt, hogy metszeteket, rajzokat, pillanatképeket, paródiákat készítettek a valóságról, de a mai mangák kialakulásához szükség volt a nyugati kultúra hatására is. A mangákat nem csak Japánban készítik, a stílus rajongói a világ minden táján rajzolnak és készítenek efféle műalkotásokat. De csakis azokat a képregényeket tekintjük és nevezzük mangának, ami magán viseli az eredeti stílusjegyeket. Ezek azok a stílusjegyek (táj, karakter ábrázolás) amelyek megkülönböztetik a nyugati képregénytől (comics). Sokan tévesen szembeállítják a a japán mangákat nyugati társaikkal, pedig nem ellentétekről van szó, hanem sokkal inkább egymásra hatásról.      

1. ábra  Fentről lefelé Boku no Hero Academia manga, Avengers Marvel képregény 

1. A mangák története

         Az első manga ezer évvel ezelőtt a japán középkor kezdetén jelent meg 1054-ben. Ezeket egy Toba nevezetű buddhista szerzetes készítette, aki bejáratos volt a császári udvarba. A szerzetes ezeket a rajzokat karikatúrának szánta, mivel nem tetszett neki, hogy mi zajlik a palotában. Ezzel szerette volna jelezni a nép számára, hogy mégis milyenek az őket uraló emberek. A gúnynak hangot adva a személyeket és a társadalmi rangokat állatképekben jelenítette meg. S nem csak a császári udvart, de egyben a buddhista szerzeteseket is kritizálta vele. Részeg szerzeteseket, Buddhát szimbolizáló békát rajzolt, a szamurájokat pedig nyúlként rajzolta le. A művei hamar népszerűek lettek, de mivel a szerzetes nem adott nekik nevet így a köznyelvben toba-e rajzokként kezdték emlegetni. Ugyan ezért a tettéért halálbüntetés várt volna rá, ő ettől nem félve tovább rajzolt és alkotott élete végéig. Toba volt az aki megteremtette a manga ábrázolásának alapjait (a tájábrázolás jellegzetességei, a jellemábrázolásra fókuszáló ecsetkezelés, kezdetleges tónusozás, stb.).          
            Toba halála után közel hétszáz évet kellett várni, hogy újra valaki elkezdje a rajzolás ezen formáját. 1702-ben egy Sumboku Ooka nevezetű férfi fanyomatokkal készített könyvet adott közre, amely történeteket, meséket illusztrált, a képeket pedig helyenként szöveggel kötötte össze. Azonban ezek a művek még toba-e néven éltek a köztudatban. Ooka egy új művészeti hullámot indított el, így sorra jelentek meg más alkotóktól a városi életet kritizáló vagy bemutató történetek. Ezeket azonban már ukiyo–e–nak nevezték s hasonlítottak a mai magazinokhoz. Divat és közéleti nyomatok voltak, de megjelentek bennük költők és festők művei is. Továbbá a mai értelemben vett poszterokat is tartalmaztak, melyek híres színészekről, gésákról, tájképekről, szórakozóhelyekről, kurtizánokról készültek, de nem egyszer jelent meg bennük szexuális tartalom is.    

2. ábra  Ukiyo–e egy téli napról.       

            1765 – ben történt, hogy Harunobu Suzuki színes nyomatokat készített. Azonban a neve nem lett közismert. Ez még jobban népszerűsítette a műfajt. Ettől kezdve Kinroku nishiki–e (színes nyomatok) néven vált ismerté.

            A 19. században Hokusai Katsushika (eredeti nevén Tokitaro) művész és festő volt az, aki első ízben alkalmazott perspektivikus kompozíciót. Több mint 40 ezer festményt, metszetet, rajzot hagyott hátra s ezek nagy részét már 60 éves kora után. Európában az ő művei voltak a legkeresettebbek, ezt köszönhette annak is, hogy ekkoriban kezdett el Európa nyitni a japán kultúra irányába. A legfontosabb azonban, hogy volt egy gyűjteménye: a Hokusai Manga. Ebben a vázlatai és egyéb rajzai voltak 15 kötetben. Nem maga a terjedelem a lényeges, hanem az, hogy Hokusai volt az első, aki a manga kanjikombinációt használta. A szó maga szórakozott vagy bolondos rajzot jelentett. Azonban nem ez volt az eredeti jelentése. A manzen szóból ered, ami azt jelenti, hogy céltalanul keresgélni. Réges-régen Kínában élt egy madár amit Mangachuko-nak hívtak. Hosszú lábai voltak és halakat fogdosott ki a tóból. Hokusai ezt a madarat képzelte maga elé, mikor elnevezte rajzainak gyűjteményét. Munkássága ideje alatt annyi különböző témájú rajzot készített amennyit csak tudott, és köztük volt ez a madár is, amint mindenfélét összekeresgél a tó fenekén. Bekerült a köztudatba és rövid időn belül más művészek is használni kezdték: Santo Kyoden–Shiji no yukikai (1798), Aikawa Minwa–Manga hyakujo (1814). De a mai értelemben vett jelentését Rakuten Kitazawa alkalmazta.          

            Ugyanebben a században jelenik meg az első manga magazin az Eshinbun Nipponchira (1874). A magazint Kanagaki Robun és Kawanbe Kyosai alapította. A magazin egyszerű stílusú rajzokat tartalmazott és nem is ért el nagy sikert. Három kiadás után meg is szűnt. Rögtön egy évre rá indult a Kisho Shinbun majd 1877–ben a Marumaru Chinbun és ezt követte a Garakuta Chinpo 1879-ben. A magazinok közül a legjelentősebb ekkor az 1895–ben kiadott Shounen Sekai amely az első shounen (Sónen) magazin volt. Iwaya Sazanami a kor híres gyerekregényírója rajzolta. A magazint erőteljesen átitatta az első kínai–japán háború (1894-1895).   

3. ábra - Iwaya Sazanami     

            A századforduló után 1905–ben kezdődik egy nagy áttörés mikor rengeteg magazin jelenik meg az orosz–japán háború (1904-1905) miatt. A legsikeresebb ezek közül a Tokyo Pakku volt. Megalakul a Shoujo Sekai az első shoujo (sódzso) magazin. A Kodomo Pakku mely 1924–ben jelent meg először már minőségi rajzokat tartalmazott, s olyan nagy neveket tudhatott a szerkesztői között mint Takei Takeo, Aso Yutaka és Takehisa Yumeji. Továbbá ez az első olyan manga magazin ahol szövegbuborékokat alkalmaztak. Ezzel könnyítve és javítva az olvasásokat és értelmezésüket.          

            A második világháború volt az a fordulópont amely a mai útjára terelte a műfajt. A manga történetek kutatói vitáznak arról, hogy vajon melyik esemény is indította el a változást. Azonban valószínű azaz állítás, hogy az amerikai megszállás hozta el. Ekkor ugyanis az amerikai katonák képregényeket és rajzfilmeket hoztak magukkal az országba. Mondhatjuk, hogy a modern manga gyökerei itt lettek lerakva. Ebben az időszakban a kreativitásban egy ugrásszerű előrelépés lett téve, amit Tezuka Osamu az Astro Boy és Machiko Hasegawa a Sazae–san alkotói tettek meg. Tezuka Oszamut tekintik a japán képregények szülőatyjának. Az ő történetei reflektáltak az akkori társadalom problémáira, de mellette szórakoztatóak is voltak. Az Astro Boy hirtelen lett népszerű egész Japánban és a világ több pontján, és a Sazae-san animeadaptációja 2009-ben is milliókat vonzott a TV-képernyők elé. Tezuka mozifilmszerű technikájával, a mozgóképhez hasonló látószögkezelése egy új fajta vizualitást eredményezett, ezzel fektetve le a shounen manga alapjait. Hasegawa a mindennapi életre és a női tapasztalatokra, kívánságokra, vágyakra való fókuszálása határozta meg a később már shoujoként emlegetett műfajt. 1950 és 1969 közt ez a két műfaj jellemezte és uralta a manga piacot.        

4. ábra- Machiko Hasegawa

            A shounen mangáknál történt nem sokkal később a tartalom szerinti szétválás. A shounen főleg a kisebb fiúkra koncentrál, meseszerű tematikával rendelkezik (férfi szuperhősök, gyermeki poénok, becsület, jóság, erényesség akár a nyugati kultúrában a herceg erényei a mesékben), míg a másik ágazat a seinenben már a szexualitás és a nyíltabb erőszak is megjelenik. Ez főleg a tinédzsereket és a fiatal felnőtteket célozza meg. Ahogy telt az idő enyhült a japán cenzúra és olyan dolgok is megjelenhettek mint a bondage (kikötözéses szex), a szado -mazchizmus, a vérfertőzés és nemi erőszak. De előfordul a zoofília is. Ezek a 90-es évek után jelentek meg felnőtt csatornákon. Sikereiket annak köszönhették, hogy a japán társadalom erősen tabuként kezeli a szexualitást így az elfojtott vágyak és perverziók ilyen formában öltöttek testet. Az ezredforduló után jelenik meg a bishoujo műfaj, mely szép és erotikus nőket vonultat fel, továbbá nem egy történet született amiben a férfi vagy fiú főszereplőt hárem vagy felfegyverzett női harcosok veszik körül. Itt is látványosan van utalva a nemiségre. Ezekből a mangákból jöttek létre a hentai mangák, melyek már nyílt szexuális tartalmúak és a pornográfia műfajába tartoznak. Ezek jelenleg sok férfit és nőt elégítenek ki Japánban, mivel a társdalom erkölcsisége és magatartása lehetetlenné teszi a bárki számára a vágyai megélését. Ebből a mai napig Japánban nagy probléma van, viszont a kormány és a társadalom a három majom elvét alkalmazza: nem látja, nem hallja, nem beszél róla. Ez a magatartás mód, jelenleg más országokra is kezd kiterjedni.       

            A mangák azonban nem csak ezen a síkon léteznek, ahogy a nyugati kultúrában a filmek, képregények így a mangák és az animék is több témakört dolgoznak fel a fantasytól a slice of life-ig.           

            Bármilyen szempontból is nézzük, a mangák elválaszthatatlan részei lettek a japán kultúrának és életvitelnek. Azonkívül az egész világon számtalan rajongót tudhat magáénak. Ma a legsikeresebb és leghíresebb manga magazin a Súkan Sónen Jump melynek első száma 1969. július 2. – án jelent meg. 

2. Formai sajátosságok

2.1. A manga és társai

            Mitől manga egy manga? Mi különbözteti meg a keleti és a nyugati képregényeket? Vannak - e a mangáknak olyan jellegzetességei ami más képregényeknek nincs?       
            A válasz rendkívül egyszerű. Olyan ismertetőjegye a mangáknak ami konkrétan elhatárolná őket a képregényektől nincs. Igaz, vannak jellegzetességei ami a mangák többségében előfordul de nincs olyan mindegyikre jellemző vonás amely a képregényekben ne fordulna elő. A manga szó japán értelemben véve képregényt jelent, míg a nálunk vagy a nyugati országokban a manga szót távol - keleti képregényekre használják. Azonban a manga szót így használni helytelen, mivel a manga csakis japánban használatos. A távol - kelet többi országában máshogy nevezik (Dél-Koreában manhva, míg Kínában manhua).
            De akkor mik is azok a formai sajátosságok amik megkülönböztetik a mangát a többi műfajtól ha ennyire hasonlítanak egymáshoz a nyugati képregényekkel? Szerencsére akadnak olyan vonásai amik ugyan megtalálhatók a képregényekben de mégis a mangák jellegzetességei és ezek miatt nevezzük a mangát mangának.

2.2. A manga kifejezőeszközei

A műfaj kialakította a saját kifejezőeszközeit. Ugyan nem minden manga él ezekkel az effektekkel, de ha igen akkor ugyanazt hivatottak érzékeltetni.      
            Képek sorrendje és olvasása: A mangákat jobbról balra kell olvasni és ezzel eltér az összes többi műfajtól.           
            Állóképek használata: A jelenet dinamizmusát, drámaiságát fokozza. A kép kimerevítésével az hangsúlyosabbá, jelentőségteljesebbé válik.  Az élőszereplős filmekben a lassított jelenetekhez lehetne hasonlítani.            
            Sebességvonalak: A mozgás gyorsaságát hivatott bemutatni és többnyire az állóképek mögött a háttér helyén láthatóak.       
            Izzadságcsepp vagy cseppecske: Ezt inkább humoros jeleneteknél használják. Ha a szereplő kínos helyzetbe kerül vagy egyszerűen egy olyan szereplővel találkozik akinek a viselkedése inkább már fárasztó mindenki számára akkor a fej mellett vagy éppen a halántékon jelenik meg egy hatalmas izzadságcsepp. Ez többnyire döbbent vagy unott arckifejezéssel társul. Jellegzetessége még az is, hogy csak egy nagy csepp jelenik meg míg az izgalmat kifejezni vágyó izzadságcseppek a homlokon jelennek meg és nem egy hanem sok ezzel kifejezve a verítéket.  
            Szem: A legerőteljesebb érzelemkifejező forma a szem. Ez számtalan módon változhat, két felfelé ívelő félkör (boldogság, öröm), lefelé ívelő félkör (bánat, szomorúság, csalódottság), két apró pici fekete ponttá sűrűsödés (értetlenség, meglepettség). De használják a jó és gonosz megkülönböztetésére is. A gonosz szereplőknek általában keskeny szemük van. A pupilla teljes eltűnése és a szem kifehéredése az önkontroll elvesztését fejezi ki. kivétel ez alól a nagy, kikerekedő, fehér szem, több körülvonalazással, ami ijedtséget, döbbent szóhoz nem jutást és pánikot fejez ki, legtöbbször komikus kontextusban (komolyabb hangvételű mangákban, persze képkörnyezettől függően, hangsúlyosabbak a negatív érzelmek és ritkán kapnak humoros felhangot).          
            Levegőbuborék: Az egyik orrlyukban jelenik meg és azt jelzi, hogy az alany elaludt egy beszélgetés közben.           
            Kereszt a homlokon: A négy kereszt alakban elhelyezett derékszög a homlokon vagy az öklön dühöt vagy bosszút fejez ki és ezt a hozzá társuló arckifejezés is kísér.
            Orrvérzés: Ezt humoros, erotikusan felajzó eseményeknél szokták alkalmazni.
            Függőleges, sötét vonalak: Vagy a kép tetején vagy az arc felső részén jelennek meg fentről lefelé haladva. Ezek szituációtól függően  zavart vagy döbbenetet hivatottak kimutatni.
            Chibi: Vagy másnéven Super Deformed (SD). Egy - egy viccesebb jelenetben fordul elő, hogy a szereplő átalakul saját kicsinyített, gyerekes formájába és úgy beszél vagy tesz valamit.

5. ábra Súkan Sónen Jump egy száma, melyen Uzumaki Naruto szerepel a címoldalon

2.3. Narratív stílus

            A manga a nyugati képregényektől eltérően nem téma hanem történetközpontú. Ez nem azt jelenti, hogy a többi képregénynek nincs története hanem azt, hogy a mangák másképpen mesélnek el egy - egy történetet. A manga történetmesélési kifinomultságait két dolog teszi lehetővé: a terjedelem és a panelek elrendezése. Az egész leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a manga a nyugati képregényekkel ellentétben a szereplők jellemfejlődésére koncentrál.
            A történet témája szintén fontos de a szereplők szemszögéből ismerhetjük meg. Példának okáért vegyünk egy főhőst aki egy másik városba költözik és új iskolába kezd el járni. Az ő szemén keresztül ismerjük meg azt, hogy hogyan éli meg a helyzetet, a mellékszereplőket akikkel kapcsolatba kerül. Másrészt ő maga is sokat változik mert mondjuk ha egy romantikus mangák veszünk akkor bizonyítani szeretne valakinek. Az irodalomból pedig már tudjuk, hogy változó jellemekkel jóval könnyebb azonosulni. Ez adja a manga egyik nagy vonzerejét.   
A következő különbség még, hogy a nyugati képregényekben állandó szereplők vannak egy véget nem érő történetben, a mangáknak viszont van eleje és vége, a szereplők tartanak valahonnan valahová. Talán a legjobb példa erre Tony Stark, Peter Parker vagy Thor a Marvel képregény univerzumból. Nyilvánvaló, hogy nem mehetnek keresztül túl sok jellemváltozáson hiszen pár év múlva is új történetekben kell majd szerepelniük és addig szinte minden lehetséges jellemtípuson keresztül tudnának menni. Míg Naruto, Naruse Kakeru, Todoroki Shouto gyökeresen megváltozhat, mert a története véget ér.           
            Mindkét típusnak megvannak az előnyei hiszen míg Thor új ellenfelekkel harcolhat folyamatosan és a rajongók hónapról hónapra nyomon követhetik az életét, addig Naruto tud drámai és szórakoztató lenni de véget ér és lezárja a történetét. Ezzel pedig adva neki egy szép befejezést.

3. Manga specifikus műfajok

3.1. Manga műfajok

1. Bishoujo: Japánul gyönyörű lányt jelent, olyan mangák összefoglaló neve, amikben csinos lányok szerepelnek, például a Magic Knight Rayearht.

2. Bishounen: Japánul helyes fiút jelent, olyan mangák összefoglaló neve, amikben szép és elegáns fiúk vagy férfiak szerepelnek, például a Fushigi Yugi.

3. Ecchi: Japánul illetlen szexualitást jelent. Könnyű szexuális humort tartalmaz, például a Love Hina.

4. Hentai: A japán nyelvben abnormálist, furcsát vagy perverzt jelent, általában nyugaton pornografikus vagy erotikus mangákat értik alatta. Japánban ezeket Poruno vagy Ero címen keresik.

5. Josei/Dzsoszei: Olyan manga aminek fiatal nők képezik a célközönségét. Ez az egyik legritkább műfaj.

6. Kodomo: Gyermeket jelent a japán nyelvben és kisgyermekek számára készült manga, ilyen például a Barakamon.

7. Mecha: Óriás robotokat felvonultató manga, mint például a Mobile Suit Gundam.

8. Moé: Olyan manga amiben nagyon pajkosak vagy cukik a szereplők, ilyen például a Little Snow Fairy Sugar.

9. Progresszív: Ide főleg művészfilmek vagy nagyon stilizált mangák tartoznak, például a Vioces of a Dinstant Star.

10. Seinen: A Shounenhez hasonlít, de tinédzserek vagy fiatal férfiak számára készül, például a Homonculus.

11. Sentai/Super Sentai: Szó szerint  harci alakulat, ezekben szuperhős-csapatok szerepelnek, ilyen például a Cyborg 009.

12. Shoujo: Fiatal lányok számára készültek, ilyen például az Orange. A Mahou Shoujo: a Shoujo alműfaja 'Magical Girl' történetekkel, mint pl. a Sailor Moon.

13. Shoujo - ai: Japánul lányszerelem, olyan mangára utal, amik női szereplők közötti szerelemre vagy románcra fókuszálnak. A shoujo műfajába sorolják, mivel leginkább fiatal lányoknak szánt animékről/mangákról van szó. Ilyen például a Revolutionary Girl Utena.

14. Shounen: Elsősorban fiatal fiúk és tinédzserek számára készültek Ilyen például a Naruto.
15. Shounen-ai: A férfi szerelmet értjük alatta pontos fordításban. Férfi szereplők közötti szerelemre vagy románcra fókuszál, Japánban egyre kevésbé használják ezt a kifejezést, mivel a pedofíliára utalhat, ezért inkább a "Boys Love"-ot (BL) használják. Gyakran a shoujo mangák közé  sorolják őket, mivel olvasóik legtöbbször fiatal lányok. A stílus egyik jellemző képviselője a Yuri no Ice.

16. Yaoi: A shounen-ai erotikusabb változata. Míg a shounen-ai mangákban maximum csókjelenetek vannak, addig a yaoi gyakran tartalmaz részletesen megrajzolt szex jeleneteket.

17. Yuri: A shoujo-ai erotiksuabb formája, ugyanaz igaz rá, mint a yaoira és a shounen-ai-ra csak nőkkel a főszerepben.

3.2. Megjelenési módok

1: World vagy Global manga: Ezeket nem japánban készítik hanem a szubkultúra rajongói rajzolják őket a világ különböző részein.     
2. Jon - koma: Négykockás képregény, sokszor csattanóval a végén. Hasonlóak Örkény István egyperces novelláihoz.           
3. Scanlation: Rajongók álltal lefordított és beszkennelt mangák.  
4. Doujinshi (Dódzsinsi): Kezdő rajzolók által készített amatőr manga vagy ritkán profi rajzolók által készített manga, amit nem egy kiadó ad ki, hanem az alkotó maga. Nagy részük pornográf tartalmú. Általában sikeres manga karakterekről szól.

6. ábra  Astro Boy

4. Összegzés: a mangák népszerűsége

            A japán képregény alkotások szinte az ismeretlenségből „robbantak be” a nyugati köztudatba az 1980-as évektől kezdődően. Hosszú fejlődés eredményeként jutott el a manga a XIX. század végétől odáig, hogy megkerülhetetlen tényező legyen a képregény piac világában.
A modern japán képregények a második világháborút követően kezdtek el egyre jobban elterjedni. Mivel a szigetország vesztesen került ki a háborúból és megszállás alá került így a képregények voltak azok amik segítettek részben levezetni a felgyülemlett feszültséget. Az idő előre haladtával egyre jobban szivárogtak be az amerikai képregények a Disney - rajzfilmek és tévéműsorok amelyek új lökést adtak az alkotóknak. A nemzeti tragédiát, a nacionalizmust és az atomtámadást bemutató mangák helyét átvették a családi, humoros, szatirikus mangák, melyek érzelmeket, erkölcsöt mutattak be és előtérbe kerültek a varázslatok, a futurisztikus elképzelések, a szexualitás, a bűnügyek. Nem lehet tételes felsorolást adni arra, hogy milyen lett a manga, csak egy szót lehet erre mondani, sokrétű.
            Ez a szín kavalkád alapozta meg azt, hogy mindenki megtalálhatta a maga kedvenc kis történetét, képregényét, s várta annak közlését hétről hétre vagy hónapról hónapra. A japán képújságok általában 200 és 1000 oldal közötti terjedelemmel bíró antológiákban jelennek meg, amelyek akár 20 vagy 25 különböző cselekményfolyamot is magukban foglalhatnak. A havonta megjelenő ilyen kiadványokat zassinak nevezik az ázsiai ország lakosai. Ezek a „kötetek” általában fekete-fehérek és nem a legjobb papírminőségben jelennek meg, így relatíve olcsó áron előállíthatóak, illetve megvásárolhatók. Nyilván felmerülhet az a kérdés, mi van azokkal az olvasókkal, akik később kapcsolódnak be egy adott történetnél. A sikeres manga - történeteket gyűjteményes, úgynevezett tankóbon formában is megjelentetik, így egy történetből több részt is el lehet olvasni egyszerre. Nyugat-Európában és hazánkban szinte csak ilyen alakban jelennek meg a mangák. Az alacsony árak lehetővé tették tehát, hogy sokan hozzájuthassanak a különféle kiadványokhoz, sőt a legszegényebbeknek akár még szerencséjük is lehet, mivel a sokat utazó, tehetősebb japánok otthagyják „rászoruló”, kultúrára éhező társaiknak a közlekedési eszközökön, közterületeken ezen kiadványokat, így tovább növelve azok elérhetőségét, népszerűségét.
            Számos támadás érte ezeket a mangákat, hiszen olykor brutálisak, véresek vagy pornográf elemeket tartalmaztak. Azonban a japán életvitelnek köszönhetően sokszor csak így tudták felszínre hozni az elnyomott érzéseiket, kiélhetik vágyaikat vagy ledönthetik a korábbi tabukat. A Nyugati világ sokszor nem értette a japánok effajta nyitottságát és sok esetben cenzúrázták a mangákat.           
            A képregényekben megjelenő alakok nemcsak a képújságokban szerepelnek. A karaktereik ott vannak mindenhol, a kulcstartókon, ruházati termékeken, a rádiókban, az interneten.. A mangák minden bevásárlóközpontban (pl.: a Mandarake könyvesbolt hálózat az egész Japánban jelen van, használt és új mangák, jelmezek, játékok vételével, eladásával foglalkozik), tömegközlekedési eszközök állomásain ott vannak Japánban, megkerülhetetlen tényezők.
            Mangakávézók és mangakölcsönző boltok is működnek több országban, amelyekben egy étel vagy ital elfogyasztása mellett bárki leveheti kedvenc kiadványát a polcokról és elolvashatja azt vagy éppen internetezhet, ha ahhoz támad kedve. Ezek az üzlethelyiségek gyakran még éjjel is nyitva vannak, a betérő vendégek nagy örömére. Számos államban mangamúzeumok is léteznek, amelyek rendes vagy időszaki, vándorkiállításokkal csábítják látogatóikat intézményükbe. Az egyetemek, főiskolák kurzusokat is indítanak a mangatudománnyal kapcsolatosan. 1975 óta évente kétszer is megrendezik a Comicket-et, Japán legnagyobb mangatalálkozóját. Nem egy esetben még edutainmentként is fel lettek használva  az oktatásügyben.
            Mint látható nem véletlen, hogy az évtizedek során a mangák körül ekkora kultusz alakult ki, hiszen jelenlétükkel, mondanivalójukkal a japán kultúra szerves részévé váltak, s onnan továbbhaladva a nemzetközi színtéren is megbecsülést vívtak ki a maguk számára.

Bugár György

Felhasznált irodalom

1. Conrad Totman. Fordító: Antóni Csaba. Japán története: Osiris kiadó kft., 2006, 856 s. ISBN: 9789633898406

2. Crystal. Anime Manga történelem: kezdetektől napjainkig, terjedés és szubkultúra, http://osihvas.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1140423, Hozzáférés: 20. 05. 2018. 19:41

3. Edwin O. Reischauer. Fordító: Kállai Tibor, Kucsera Katalin. Japán története: Maecenas könyvek, 2000, 338 s. ISBN: 9789636450724

4. Farkas Ildikó. A japán modernizáció ideológiája. L Harmattan Könyvkiadó Kft, 2018, 186 s. ISBN 978963414113

5. Farkas Ildikó - Szerdahelyi István - Wintermantel Péter - Umemura Yuko. Tanulmányok a magyar - japán kapcsolatok történetéből, ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2009, 619 s., ISBN 9789632840567

6. Gy. Horváth László - Tuari Hedvig. Japán kultúrális lexikon. Corvina Kiadó Kft. 1999, 272 s. ISBN 2124000/1021645

7. Hornos Dániel. Az Osakai Egyetem magyar stakja. Mondo magazin: 2014. 08. VIII. évf. 4. szám. ISSN: 9 - 771788 - 953703

8. Ian Buruma. A modern Japán. Európa Könyvkiadó Kft, 2006, 192 s. ISBN 9630781166

9. John G. Caiger - Richard H. P. Mason Fordító Kazár Lajos.. Japán története. Püski Kiadó Kft, 2004, 272 s. ISBN 2116828/1019505

10.Lingea. Japán. Lingea Kft. 2018, 256 s., ISBN 9786155663642

11. Maksa Gyula. Keleti típusú képregények Magyarországon és franci nyelvterületen, http://www.mediakutato.hu/cikk/2014_04_tel/06_japan_kepregeny_magyar_francia.pdf, Hozzáférés: 20. 05. 2018. 19: 30

12. Mikus Róbert. Terakoya Szegény ember iskolája. Mondo magazin: 2013. 12. VII. évf. 6. szám. ISSN: 9 - 77188 - 953703

13. Mode manga. A mangák világa. https://videa.hu/videok/kreativ/a-mangak-vilaga-dokumentumfilm-ismeret-japan-j0LFz3LTyaRsD0Gc, Hozzáférés: 19. 05. 2018. 16: 24

14. SMR. Men. hu. http://www.men.hu/mangak-ezt-kell-tudnod-a-japan-kepregenyekrol/, Hozzáférés: 20. 05. 2018. 20: 12

15. Soós Viktória. Japán turistaszemmel. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, 2008, 110 s. ISBN 2109483/1017262

16. Szató Tomoko. Fordító Dr. Mecsei Beatrix. A japán művészet. Scolar Kft, 2009, 128 s., ISBN 2203261/1058380

17. Szekeres András Márk. Az Edo - korszak. Mondo magazin: 2011. 03. V. évf. 3. szám. ISSN: 9 - 771788 - 953703

18. Szekeres András Márk. Meidzsi - restauráció. Mondo magazin: 2011. 01. V. évf. 10. szám. ISSN: 9 - 771788 - 953703

19. Takó Ferenc. "Közel, s Távol" III.  Collegium Orientalisztika Műhely éves konferenciájának előadásaiból: Budapest : Eötvös Collegium, 2013. - 373 s. - ISBN 978-615-5371-18-9.

20. Umemura Yuko. Japánok és magyarok egymásról. Akadémiai Kiadó Zrt. 2017, 212 s., ISBN 9789630598668

21. Wintermantel Péter. Nippon - babona,  A magyar - japán kapcsolatok története. Osiris Kiadó és Szolgáltató Kft, 2017, 226 s. ISBN 9789632762821

22. Yumi22. Az anime és fajtai. http://yumi22.mindenkilapja.hu/html/18480678/render/az-anime-es-fajtai, Hozzáférés: 19. 05. 2018. 19:01